A szív naponta mintegy százezerszer húzódik össze, miközben folyamatosan vért pumpál a szervezetünkbe. Bár a vérárammal daganatos sejtek is eljuthatnak hozzá, a szívizomban csak kivételesen ritkán képesek megtelepedni és elszaporodni. Ennek egyik ismert oka, hogy a szívizomsejtek a születés után már csak nagyon korlátozott mértékben osztódnak. Mivel a daganatok kialakulása a sejtek ellenőrizetlen szaporodásával függ össze, ez eleve csökkenti az elsődleges szívdaganatok kockázatát. Egy 2026 áprilisában, a Science folyóiratban megjelent kutatás azonban egy másik védelmi mechanizmust is azonosított.
A kutatók egereken vizsgálták, milyen hatással van a szív mechanikai terhelése a daganatsejtek növekedésére. Az állatokba egy második szívet ültettek, amelyet bekapcsoltak a vérkeringésbe, de annak nem kellett a szervezet teljes vérellátását biztosítania. Így összehasonlíthatták a normál terhelés alatt működő és a jóval kisebb mechanikai igénybevételnek kitett szívszöveteket. Amikor daganatsejteket juttattak a két szívbe, jelentős különbséget tapasztaltak. A kisebb terhelésű, átültetett szívben a rákos sejtek gyorsan elszaporodtak, míg a normálisan működő szívizomban növekedésük erősen korlátozott maradt.
Hasonló eredményt kaptak laboratóriumban létrehozott szívszövetekkel is. A rendszeresen összehúzódó mintákban a daganatsejtek kevésbé tudtak terjedni, mint a mozdulatlan szövetekben.

A tudósok egy Nesprin-2 nevű fehérjét azonosítottak, amely összekapcsolja a sejtek belső vázát a sejtmaggal. Ez a fehérje a daganatsejtekben érzékeli a szív mozgásából származó mechanikai hatásokat, és továbbítja azokat a sejtmag felé. A folyamat megváltoztatja a DNS csomagolásáért felelős kromatin szerkezetét, ami végső soron fékezheti a daganatsejtek szaporodását.
Amikor a kutatók a daganatsejtekben gátolták a Nesprin-2 termelődését, a rákos sejtek a mechanikailag terhelt szívszövetben is képesek voltak elszaporodni, és nagyobb daganatokat kialakítani. A kutatás emberi szívdaganatokból származó minták elemzésével is alátámasztotta, hogy a mechanikai hatások szerepet játszhatnak a daganatsejtek működésének szabályozásában.
A felfedezés ugyanakkor egyelőre nem jelent új gyógymódot. A kísérletek jelentős része egereken és laboratóriumi szöveteken zajlott, ezért további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy a mechanikai védekezés más szervekben is hasznosítható-e.
Olvasd el ezt is!
