A kávé egészségügyi hatásait évtizedek óta vizsgálják a kutatók. Korábbi tanulmányok összefüggést találtak a rendszeres fogyasztás és több betegség, köztük a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázata között. Arról azonban jóval kevesebbet tudunk, pontosan mi történik az emésztőrendszerünkben egy csésze kávé elfogyasztása után.
A Koppenhágai Egyetem kutatói ezért 61 felnőtt bevonásával vizsgálták, hogyan függhet össze a kávéfogyasztás a belek működésével. A résztvevők közül ötvenen egy apró, lenyelhető mérőkapszulát kaptak, amely végighaladt az emésztőrendszerükön. A készülék többek között a bélrendszer savasságát, hőmérsékletét, nyomásviszonyait és a béltartalom továbbhaladásának idejét is mérte.
A kilencnapos vizsgálat során a résztvevők nyolc napon keresztül vezettek táplálkozási naplót. A kutatók összehasonlították azokat, akik a megfigyelési időszak legalább négy napján napi egy-öt csésze kávét fogyasztottak, azokkal, akik ennél ritkábban vagy kevesebbet ittak. A rendszeres kávézóknál a vékonybélben alacsonyabb pH-értéket mértek, ami savasabb környezetre utal. Emellett a vastagbél gyakoribb összehúzódását is megfigyelték. Ez azért érdekes, mert ezek a mozgások segítik a béltartalom továbbítását, így szerepük lehet a székletürítésben.
A kutatók ugyanakkor egy fontos különbséget is észrevettek. A gyakoribb bélösszehúzódások ellenére a táplálék emésztőrendszeren való áthaladásának teljes ideje nem változott számottevően. Ez azt jelenti, hogy a kávé és a bélmozgások között talált összefüggés önmagában még nem bizonyítja, hogy az ital mindenkinél felgyorsítaná az emésztést.

A kutatás másik érdekes eredménye a bélmikrobiomhoz kapcsolódik. Ez a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, amely fontos szerepet játszik többek között az emésztésben. A rendszeres kávézók bélrendszerében változatosabb mikrobiális közösséget találtak. A tudósok szerint ez összefügghet a bél savasságával és mozgásával, ám a kapcsolat pontos háttere egyelőre nem ismert.
Henrik Munch Roager, a Koppenhágai Egyetem kutatója szerint az eredmények hosszabb távon a székrekedés és a rendszertelen bélműködés kezelésében is hasznosak lehetnek. A szakemberek azonban óvatosságra intenek. A vizsgálat viszonylag kevés résztvevővel zajlott, és a kutatók nem szabályozták pontosan, hogy ki mennyi kávét fogyasztott.

Egyelőre tehát nem tudjuk biztosan, hogy a megfigyelt eltéréseket maga a kávé okozta-e. A kutatás mégis újabb lépést jelent annak megértésében, hogyan befolyásolhatja egyik legnépszerűbb mindennapi italunk a bélrendszer működését.
Olvasd el ezt is!
