Első pillantásra talán szokatlannak tűnik egy koromfekete fagylalt vagy szürkés árnyalatú sütemény, a fekete szezám viszont egyáltalán nem új alapanyag. A japán, kínai és más ázsiai konyhákban régóta használják édességekhez, italokhoz és sós fogásokhoz, az utóbbi időben pedig a modern cukrászat egyik legizgalmasabb szereplőjévé vált.
A fekete szezámmag ugyanahhoz a növényhez, a Sesamum indicumhoz tartozik, mint világosabb rokona. Sötét színét a maghéj természetes pigmentjei adják, íze pedig általában intenzívebb, földesebb és enyhén kesernyésebb a fehér szezáménál. Pörkölve mély, diós aromát kap, amely jól ellensúlyozza a desszertek édességét. Éppen ezért működik ennyire jól a cukrászatban. A fekete szezámos fagylalt krémes, a mochiban a pirított magok aromája a ragacsos rizstészta édességével találkozik, muffinban pedig gyakran banánnal és barna cukorral párosítják.
Ahogy a Healthline is írja, a fekete szezám rostot, növényi fehérjét és telítetlen zsírsavakat tartalmaz, emellett magnézium, vas, réz és cink is található benne. Rost- és fehérjetartalma hozzájárulhat ahhoz, hogy egy étkezés után tovább érezzük magunkat jóllakottnak, ezért mértékkel a súlykontrollt támogató étrendbe is beilleszthető.
A szezámmag rendszeres fogyasztását egyes kutatások kedvezőbb koleszterin- és trigliceridszinttel, valamint a vércukorszint szabályozásának támogatásával is összefüggésbe hozták. Ezek a lehetséges előnyök nyilván nem egy-egy desszert elfogyasztásától várhatók, de jelentősek lehetnek akkor, ha a mag hosszabb távon, kiegyensúlyozott étrend részeként kerül az asztalra.
A szezámban található lignánokat antioxidáns és lehetséges gyulladáscsökkentő hatásukkal is kapcsolatba hozták. Klinikai vizsgálatok alapján a fogyasztása bizonyos gyulladásos fehérjék szintjét mérsékelheti. A fekete szezámot az édességeken kívül joghurtba, zabkásába vagy turmixba keverve, salátára szórva, illetve krémmé őrölve is kipróbálhatjuk. Pörköléssel még intenzívebbé válik az íze, őrölve pedig könnyebben eloszlik az ételekben.
Olvasd el ezt is!