A mai emberek ősei több tízezer évvel ezelőtt találkoztak a neandervölgyiekkel, és közös utódaik is születtek. Ennek nyomait napjainkban is megtalálhatjuk a DNS-ünkben. Az Afrikán kívüli felmenőkkel rendelkező emberek genetikai állományának átlagosan 1-2 százaléka neandervölgyi eredetű. Egyes örökölt génváltozatok befolyásolhatják például a hajunk tulajdonságait vagy a szervezetünk zsírraktározását. A kutatók most arra keresték a választ, hogy az ősi DNS az agyunk szerkezetének kialakulásában is szerepet játszik-e.
A vizsgálatot Hugo Zeberg és a Nobel-díjas Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói végezték. Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban közölték.
A neandervölgyiek agya méretét tekintve hasonló volt a mai emberéhez, koponyájuk azonban hosszúkásabb formájú volt. A korábbi vizsgálatok alapján a látásért felelős, hátul elhelyezkedő nyakszirti lebenyük arányaiban nagyobb lehetett. A kutatók ezért olyan DNS-szakaszokat kerestek, amelyek összefügghetnek ennek az agyterületnek a méretével.
Végül a 14-es kromoszómán azonosítottak egy apró genetikai eltérést. Ennél a változatnál a DNS négy építőeleme hiányzik, és egy olyan szakaszon található, amely a neandervölgyiektől származhat.
A kutatók öt neandervölgyi genetikai állományában is megtalálták az eltérést, míg két gyenyiszovai ember DNS-ében nem volt jelen. A mai emberek körében a változat hordozóinak nyakszirti lebenye átlagosan 0,85 köbcentiméterrel volt kisebb a génváltozat minden egyes példánya után. A legerősebb összefüggést a nyakszirti lebeny egyik kisebb, ék alakú területén, az úgynevezett cuneusban figyelték meg.

A kutatók egy másik érdekes kapcsolatot is felfedeztek. A neandervölgyi eredetű DNS-változat hordozóinál valamivel alacsonyabb volt a skizofrénia kialakulásának esélye. Egyetlen példány jelenléte körülbelül 5 százalékkal, két példány pedig közel 10 százalékkal alacsonyabb kockázattal függött össze.
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyelőre nem ismert a kapcsolat pontos oka. Elképzelhető, hogy az eltérés a DAAM1 nevű, az agy fejlődésében szerepet játszó gén aktivitását befolyásolja, ezt azonban további vizsgálatoknak kell tisztázniuk. A kutatás az általános intelligenciával sem talált érdemi kapcsolatot. Vagyis a génváltozat hordozása önmagában semmit sem árul el arról, hogy valaki mennyire intelligens.
Az eredmények jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a neandervölgyiektől örökölt genetikai állomány ma is mérhető szerepet játszhat az emberi agy fejlődésében. A felfedezés arra is emlékeztet, hogy evolúciós történetünk jóval összetettebb annál, mint amit a különböző ősemberfajok egyszerű időrendje sugall. Ősi rokonaink örökségét ugyanis bizonyos formában ma is magunkban hordozzuk.
Olvasd el ezt is!
