Az aukciósház bevételei is jelentősen visszaestek: a jutalékokból és díjakból származó forgalom 18 százalékkal csökkent, így 813 millió dollárra zsugorodott – számol be a hírről a The Guardian. A visszaesés hátterében az áll, hogy a gazdag gyűjtők óvatosabbá váltak és a geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi bizonytalanságok miatt kevesebbet költöttek aukciós tételekre. A pénzügyi eredményeket tovább rontották a munkavállalók végkielégítési költségei is. A Sotheby’s 2024-ben 29,2 millió dollárt fizetett ki erre a célra, szemben a 2023-as 11,4 millióval – mindezt úgy, hogy a dolgozói létszám mindössze 24 fővel csökkent, 2 218 alkalmazottra.
A portál emlékeztet, hogy az aukciósház több mint két és fél évszázados múltra tekint vissza: 1744-ben alapította Samuel Baker londoni könyvkereskedő, és csak a 20. század elején fordult a képzőművészet felé. A cég 1955-ben nyitott irodát New Yorkban, ahonnan mára 40 országra kiterjedő hálózattal működik. Az árverések mellett borokkal, gyémántokkal és pénzügyi szolgáltatásokkal is bővítette kínálatát, köztük műtárgyakra nyújtott hitelekkel.
A céget 2019-ben vásárolta fel Patrick Drahi francia–izraeli milliárdos, aki 3,7 milliárd fontért vitte tőzsdén kívülre az aukciósházat. Drahi azóta az abu-dzabi állami befektetési alap, az ADQ segítségével körülbelül 1 milliárd dolláros tőkebevonást szerzett, amelyért cserébe az alap 24 százalékos részesedést kapott.
Bár Drahi nevét ma elsősorban a műkincspiacon emlegetik, vagyonát a távközlési szektorban alapozta meg. Az általa létrehozott, amszterdami tőzsdén jegyzett Altice felvásárlások sorával épült fel, és egy ideig a brit BT csoport 24,5 százalékát is birtokolta, mielőtt azt 2023-ban eladta az indiai Bharti Enterprises konglomerátumnak.
Olvasd el ezt is!